Saturday, June 30, 2012
Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
Itt leng köröttem testetlen alakban,
S körülcsókolja síró arcomat,
Ha elgyötrÅ‘dött kínban, könnyben, jajban
Teéretted.
Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
Egy más világon, szép fénylÅ‘ planétán,
Ott vársz reám csak, zengve, boldogan,
Míg elfáradok e bús földi sétán
S hozzád megyek.
Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
S egy új élet fénylÅ‘ palástját hordod,
És nézed, nézed az én könnyeim,
Ki elvetettél minden földi gondot,
S felém hajolsz.
Jó lenne hinnem, hogy a lelked él,
Ki csillag voltál itt a földi porban,
És istenlelket csókoltál belém,
Nem múlhatsz el Te hamuvá omoltan,
Az nem lehet.
Ó hinnem kell, hogy lelked mégis él,
E földi kíntól mentesülten, fénylÅ‘n.
Mi vagyunk csak, kiket siratni kell,
Kik itt maradtunk fájdalomban élÅ‘n
Tenélküled.
(Várnai Zseni: Jó lenne hinnem)
Szeretettel gondolunk rátok, és imádkozunk édesanyátokért.
Vörös család
